George R. R. Martin: A Hét Királyság lovagja

A Királyvár nyomornegyedében malacokat hajkurászó Dunk élete először akkor vett váratlan fordulatot, amikor egy kóbor lovag maga mellé vette fegyverhordozónak. Tíz évvel később az újdonsült lovag élete újabb fordulatot vesz, amikor első lovagi tornáján a Targaryen-ház tagjaival vívhat. Ám aki sárkányokkal táncol, könnyen megégetheti magát…
George R. R. Martin A tűz és jég dalával párhuzamosan írt kisregényei Westeros múltjába visznek el minket, amikor még a sárkánykirályok uralják a Hét Királyságot, ám hatalmukat belviszályok és trónkövetelők fenyegetik – veszélyes és izgalmas idők egy kóbor lovag és fegyverhordozója számára. A Hét Királyság lovagja kötelező olvasmány A tűz és jég dala regények rajongói számára, és ideális ízelítő azoknak, akik eddig csak a tévésorozatból ismerték Westeros lenyűgöző világát.

"A tavaszi esők felpuhították a földet, így Dunknak nem okozott nehézséget a sír megásása."

Nem titok, hogy nézem a Trónok harca sorozatot, alig várom már a következő évadot, viszont még semmit sem olvastam George R. R. Martintól, főleg azért, mert elrettentett a könyvsorozat egyes köteteinek  terjedelme. Sehogy sem bírtam rávenni magam, hogy nekikezdjek. De A Hét Királyság lovagja terjedelmét tekintve szerencsére nem vetekszik A tűz és jég dala köteteivel, így nyugodt szívvel kezdtem neki.

Nagy örömömre nem is kellett csalódnom. Van az írónak egy olyan stílusa, ami nehezen ereszt. Minden egyes oldal után egyre többet és többet akartam. A kötet különlegessége, hogy nincsenek benne fejezetek, ezért nehéz abba a csapdába esni, hogy csak még egy fejezetet olvasok aztán megyek lefeküdni aludni.
Külön történetek kapnak benne főszerepet, amiknek egytől-egyig Dunk lovag, a Magas a főszereplője. Összesen három ilyen történetet ismerhetünk meg kalandos élete során.
Az első A kóbor lovag címet viseli. Megismerjük benne valamennyire Dunk múltját és azt is, hogy lett belőle lovag. Persze fontos tudni, hogy az események 100 évvel a Trónok harca világa előtt játszódnak, viszont legnagyobb bánatomra a sárkányok már ekkor sem léteznek többé, de megemlítik Daenerys három sárkányának anyját, aki képtelen volt kikölteni a tojásait. Ezenfelül a lovagi tornák világába is belátást enged, ahol is nem feltétlenül érvényesül az, hogy a lovagokban él a lovagiasság erénye. Fontos mondanivalót is tartalmaz ez a rész, ami nem más mint az, hogy a jó ügy mellett érdemes kiállni, még akkor is, ha nem lesz éppenséggel szép vége.

A második történet A felesküdött kard címet kapta, ami már magába foglalja azt, amit az első történetben már sejthettünk: bizony a lovagiasság és az elvek melletti kiállás kifizetődő. Ismerős hangzású nevek s helyszínek teszik a Trónok harca rajongói számára izgalmassá ezt a történetet is. Az események most is valamilyen erkölcsre próbálnak rávilágítani, mégpedig a hűségre és az engedelmességre.

Az első történethez képest másfél évvel vagyunk a lovagi torna után, s ez az idő elégnek látszott ahhoz, hogy Dunk, a fajankó megemberesedjen és végre ne legyen az az idióta, aki a történet elején volt. Egg is nagyobb szerephez jut, hiszen már nem csak egy árva fiúcska, s talán még ki is fizetődik a lelepleződése.

George R. R. Martin írásaiban sosem lehet biztos az ember abban, hogy mi fog következni, hiszen bárkit könnyű szívvel öl meg vagy esetleg kínoz meg, legalábbis a Trónok harca alatt ezt szokhattuk meg tőle.
Végül pedig az utolsó kalandban, A rejtélyes lovagban újabb eseményeknek lehettünk a tanúi. Ez a történet a legkidolgozottabb a három közül és ez is tetszik nekem a legjobban. Nem hiába, hogy George R. R. Martin nevét mindenki ismeri. Sikerült megmutatnia, hogy képes maradandót alkotni, ami még érdekes is és található benne kellő kaland, humor és ármány.
A tűz és jég dala rajongóinak igazi csemege lesz ez a könyv.
Nekem nagyon tetszett, de nemcsak a történet, hanem az illusztrációk is. Keretet ad a műnek és különlegessé teszi. Nemcsak egy újabb történetet kaptunk, hanem annál sokkal de sokkal többet. George R. R. Martin hű maradt a nevéhez, és habár kevesebb izgalomban lehetett részünk, attól még sikerült megmutatnia, hogy öldöklés nélkül is lehet maradandót alkotni.


Kedvcsináló idézetek:

"A hullócsillag szerencsét hoz annak, aki látja, gondolta Dunk. A többiek viszont mostanra visszahúzódtak a sátrukba, az ég helyett csak a selymet bámulják. Egyedül én vagyok a szerencsés."

"A kóbor lovagok a legigazabbak a lovagok közül. Dunk - mondta neki az öregember nagyon-nagyon régen. - Más lovagok kenyéradó uraikat szolgálják, vagy azt, akitől a földjeiket kapták, mi azonban ott szolgálunk, ahol akarunk, olyan embereket, akiknek az ügyében hiszünk. Minden lovag felesküszik a gyengék és ártatlanok védelmére, de azt hiszem, mi tartjuk be leginkább ezt az esküt."

" - Azt nem tudom megmondani, de ott voltál, és a sárkány is. Mi, Targaryenek egykor a sárkányok urai voltunk. Azóta mind eltűntek, de mi itt maradtunk. Nem érdekel, ha ma meg kell halnom. Az istenek a tudói, hogy miért, de nem törődöm vele. Azért ha tudsz, tegyél nekem egy szívességet, és gondoskodj róla, hogy inkább Aerion öcsémet öld meg."

" - A komphoz jöttetek? Elkéstetek. A nap már lefelé megy, és Ned nem szeret éjszaka útra kelni, legfeljebb teliholdnál. Csak reggel jön majd át."

Köszönöm az Alexandra Kiadónak a könyvpéldányt!

Te is elolvasnád? Ide kattintva megrendelhető!